Fényterápiás készülékek

Sejtstimulálás LED-fénnyel – A NASA-s technológia új utakat nyit a gyógyításban

A NASA az 1970-es évek elején kezdte el alkalmazni a LED-terápiát, eredeileg a NASA Űrprogram számára, hogy felgyorsítsák az űrhajósok gyógyulási folyamatait az űrben, valamint az űrben történő növénytermesztéssel kapcsolatos kísérletek céljára. Biológusok kimutatták, hogy a közeli infravörös fénnyel kezelt növényi vagy emberi sejtek 150-200%-al gyorsabban növekednek, mint a LED-fénnyel nem stimulált sejtek.  A NASA-s célokra kifejlesztett hideg-lézer fényterápiát mára már a polgári gyógyításban isegyre szélesebb körben  alkalmazzák, és napjainkra a technológia kezd egyre ismertebbé válni.

A NASA-s módszert először a Wisconsini Orvosi Egyetemen kezdték vizsgálni polgári alkalmazhatóság szempontjából. Elsőként  Dr. Harry Whelean wisconsini  neurológia professzor és gyerekgyógyász kísérletezett vele, először agydaganat kezelésére használt LED-fényt. Vörös LED-diódák segítségével olyan egyedülálló sebészeti módszert dolgozott ki, mely során tumorellenes gyógyszereket stimulált LED-fénnyel, és módszerével rendkívüli daganatgátló eredményeket ért el. Az agydaganatok eltávolítására használt LED hullámhossza megegyezett a növények űrben történő növekedés- gyorsítására szánt LED-ekével.

Dr. Whelan  kutatásai alapján a közeli-infravörös LED-ek eredményesen fokozzák az energiát a sejtek belsejében, ami annyit jelent, hogy legyen az ember akár itt a Földön egy kórházban, akár  egy tengeralattjáró belsejében az óceán mélyén, vagy egy űrhajó fedélzetén úton a Mars felé,  – a LED-ek fel fogják gyorsítani a kezeltben a sejtanyagcserét és ezáltal elősegítik a gyógyulását.  Az eredmények páratlanok, A kezelés gyors és hatékony, sikeresen gyógyítja a sugárzás és kemoterápia okozta száj-és torok-fekélyeket is a csontvelő átültetést elszenvedett rákos gyerekeknél. A kutatásokat a NASA is támogatja és az FDA is jóváhagyta.  A kezelőkészüléket mára hordozhatóvá és könnyen kezelhetővé tették, hogy kényelmesebben alkalmazható legyen orvosi célokra: A hordozható LED-soros kezelőfejjel egész rövid kezelési idő alatt is látható eredményeket lehet elérni, naponta egy perc besugárzással. A vörös fényt a beteg arcán keresztül sugározzák be, a fény a bőrön át behatol a száj belsejébe, ahol a sebek gyorsan begyógyulnak, és új sebek sem képződnek. Azok a betegek, akiket az erős fájdalmak miatt már csak intravénásan lehetett etetni, a kezelés után újra tudtak szilárd ételt enni, és a fájdalmak jelentős csökkenéséről számoltak be.

Az akne kialakulása és kezelése –Kék és vörös LED-ek és az UVA fény

Az akne kialakulása az eddigi kutatások szerint egy többtényezős folyamat, melyben szerepet játszik a túlzott faggyútermelődés, és egy bizonyos Propioni baktérium, vagy más néven P.akne, mely a szőrtüszőcsatornában tenyészik, és eltömíti a szőrtüszőcsatornák kimenetét. Az elzáródás miatt a faggyú nem tud természetes módon a csatorna kimenetén át kiürülni, és elkezd pangani a szőrtüszőcsatornában, amit az ott képződő baktériumok is csak tovább fokoznak. Végül a faggyú áttöri a faggyúmirigy tokját, kiszabadul a sejten kívüli térbe és ott pangva gyulladásokat okoz.

A fényterápiás kísérletek azt mutatták, hogy a P.aknék  leginkább a közeli UV- tartományba eső 320nm-es fényre reagálnak a legnagyobb érzékenységgel, majd ez az érzékenység a nagyobb hullámhosszak felé haladva csökken.  Majd a 415nm-es kék tartományban egy újabb érzékenységi maximum figyelhető meg. Ez a hullámhossz egyben a P.aknék által képződő porfirinek elnyelési maximuma is. Ami annyit jelent, hogy a 415nm-es kék fény kiváltja a P.akne baktériumokban elraktározott porfirin stimulálását, egyatomú oxigén és szabad gyökök képződését, ami a P.akne baktériumok pusztulását okozza. Így a baktériumban megtalálható porfirin-molekula okozza végül magának a baktériumnak a halálát.

Közismert tény, hogy az akne javulni tud napfény vagy mesterségesen előállított UV fény hatására is. Az UV fény túladagolhatósága miatt a 80-as években folytattak kísérleteket arra nézve, hogy létezik-e más hatékonyabb fényforrás az akne gyógyítására. 1987-ben Meffert és társai férfi akne-betegeket teszteltek. (akne az arcon és a háton).  Az önkénteseket a látható tartományban sugárzó halogén izzók (22kJcm-2) fényével kezelték 17 alkalommal. Az eredmények az UV-A-val kezelt betegekéhez képest sokkal láthatóbbak voltak. A halogén fény, a P.aknékban elraktározott porfirin fotodinamikus stimulálását okozta. Kiderült, hogy az akne vulgaris halogén-fénnyel történő kezelése jobban alkalmazkodik a porfirinek fényelnyelési spektrumához, mint az UVA fény, ezért jobb a terápiás hatás, kisebb dózis is elegendő, és az esetleges UV-A-túladagolás is kivédhető.   Mefferték 1990-es kísérleteiből kiderült, hogy az akne és a faggyúmirigy-gyulladás a kék-fénytípusú magasnyomású lámpával való kezelése már 10 alkalomnyi 10 perces besugárzással látható javulást hozott.

A vörös fény alkalmazása az akne kezelésben a gyulladásgátlás miatt fontos. A sebgyógyításban a vörös fénnyel való alacsony szintű lézeres biostimulálás sejtstimuláló, egyben gyulladásgátló hatású. A 660nm-es alacsony szintű vörös lézerfénynek kitett makrofágok citokineket bocsátanak ki, melyek stimulálják a fibroblaszt képződést és a növekedési faktorok termelődését, ezzel gátolva a gyulladásos folyamatokat és felgyorsítva a sebgyógyulást. Azt is kimutatták, hogy a sejtmembrán átjárhatósága a kalcium ionok számára szintén fokozható vörös lézer fénnyel. Még 1999-ben Londonban végzett kísérletek során kimutatták, hogy a gyulladásos állapotoknál a kék és vörös fény kombinálása hozta a legjobb eredményt, jóval látványosabb volt a változás, mint a csak kék fénnyel történő besugárzáskor. A kék-vörös fénnyel történő kombinált fényterápia, valószínűleg amiatt, hogy antibakteriális és gyulladásgátló hatást vált ki, hatékony módszer az enyhétől a mérsékeltig terjedő szintű akne vulgaris kezelésében, anélkül, hogy bármilyen ellentétes hatás alakulna ki.*

* Részlet a Fototerápia kék fénnyel (415 nm) és vörös fénnyel (660 nm) az akne vulgaris kezelésére című tanulmányból: P.PAPAGEORGIOU, A.KATSAMBAS AND A.CHU Bőrgyógyászati Szak, Imperial College of Science, Technology and Medicine, Hammersmith Hospital, DuCane Road, London WI2 ONN, U.K. Adreas Sygros Hospital, Athens, Greece, Publikálásra elfogadva 1999 December 7.
Összegzés: Jelen tanulmányban a 415nm-en sugárzó kék fény használatát értékeltük, valamint a kevert kék és vörös (415 és 660nm) az akne vulgaris kezelések alkalmazásakor. 107 beteget válogattunk be véletlenszerűen a kísérletekbe, az enyhétől a mérsékelt szintű akne vulgaris kezelésekbe négy kezelési csoportba: kék fény, kék és vörös fény vegyesen, hűvös fehér fény és 5%-os benzoyl peroxidos krém. A fényterápiás csoportok alanyai hordozható fényforrásokat használtak, és a besugárzás napi 15 percig tartott. A 3 fényforrás között összehasonlító kiértékelés folyt vak tesztelési módon, a benzoyl peroxidra ezt nem lehetett megoldani. Minden 4.héten volt kiértékelés. 12 hétnyi aktív kezelés után 76%-os javulás lépett fel a gyulladásos sebeknél a kombinált kék-vörös fény hatására, ami jelentősen megelőzte a csak kék fénnyel kezelt betegeknél látható eredményeket (a 4.és 8. héten, de a 12. héten már nem); a benzoyl peroxidos kezelés eredményeit (8. és 12. héten), és a fehér fénnyel való kezelési eredményeket. (minden egyes kiértékelésnél). A végső átlag-javulás a kék-vörös mixnél 58%-os volt,  megint csak jobb, mint a többi alkalmazott kezelés eredményeinél, bár a különbségek nem voltak jelentősek. Kimutattuk, hogy a kék-vörös fénnyel való kevert fényterápia, valószínűleg amiatt, hogy antibakteriális és gyulladásgátló hatást vált ki, hatékony módszer az enyhétől a mérsékeltig terjedő szintű akne vulgaris kezelésében, anélkül, hogy bárminemű azonnali ellentétes hatás alakulna ki.

Egészséges haj és hajújranövesztés LLLT-vel

A  lézerfény hajújranövesztésre is sikerrel alkalmazható, ráadásul ezt a kezelési módot a magyar Mester Endre találta fel egy egész másra irányuló kísérlet-sorozat alatt, miközben a lézerfény hatását tesztelte egereken. Az első működő lézer 1967-es magyarországi feltalálása után nem sokkal, Mester doktor azt kutatta, hogy vajon okozhat-e rákot a lézerbesugárzás az egerekben. A ráknak nyomát sem találta, viszont ami a tudóst ennél jobban meglepte, hogy a tesztelt egerek leborotvált testfelületein a szőr gyorsabban nőtt vissza, mint azokén az egerekén, melyeket nem kezeltek lézerfénnyel. Napjainkra az LLLT (Low Level Light Therapy), vagyis az alacsony szintű lézer terápia, - más néven lézer biostimulálás, fotobiomoduláció, hideglézer terápia,- teljesen elfogadott gyógymód lett a hajvisszanövesztésre.

Valószínűleg, a lézertechnológia akkoriban még nagyon magas költségei miatt, az első kísérleteket követő 20 évben nagyon kevés kutatást szenteltek ennek a témának. A 80-as években kezdték el először alkalmazni az LLLT-t exkluzív hajklinikákon, de még akkor is mint igen költséges kezelési módot. Az erre használt lézerek ormótlan, nem hordozható, rögzített készülékek voltak, a kezelés alatt a pácienseket egy a fodrászburához hasonló szerkezet alá ültették be. A kezelésekre heti 2-3 alkalommal kellett megjelenni, ami nem mindig felelt meg azoknak, akik a klinikáktól távol laktak. Az eredmények viszont annál látványosabbak és gyorsabbak voltak, ezért a kezelés hamar elterjedt Európa, Ázsia, és később USA szerte. A hideg lézeres hajvisszanövesztő kezelésnek a hatékonyságát mára már számos tudományos cikk és tanulmány is alátámasztotta. 1982-ben M. Trelles és E. Mayayo publikálásában jelent meg egy cikk „Hajnövekedés HE-NE lézer-sugár hatásra” címen. Ebben a tanulmányban az alopecia areatában (foltos kopaszodás) szenvedő betegek már 6-8, heti kétszeri kezelés után pozitívan reagáltak a kezelésekre. Majd később a 90-es évek során elkezdték tesztelni a különböző hullámhosszon működő lézerek és a pulzáló besugárzás hatását, hogy kiderítsék, mi a lézerfény legeredményesebb alkalmazása a hajvisszanövesztésre. Mára a legtöbb terápiás lézer a 600-tól 1000nm-ig terjedő tartományban működik, ahol a hullámhossztól függ, hogy a fény milyen mélyen tud behatolni a fejbőrbe. A legmegfelelőbb hullámhossz még mindig vitatott, de a szakma  azzal egyetért, hogy a fénynek legalább 5-6 mm-es mélységig be kell hatolni, hogy a hajhagymákat elérje.  Sok ma használatos LLLT készülék a látható fénytartomány 660nm-en sugárzó vörös fényét használja, (így a cégünk által forgalmazott Beautylight is) - mely egészen 8-10 mm-es mélységig is bejut a fejbőrbe. Alkalmaznak ennél magasabb hullámhosszú, 800-900nm-es lézereket is, melyek 30-40mm-es mélységig is bejutnak;  ezeket inkább izületi problémák és izomgyulladások gyógyítására használják. A lézeres hajvisszanövesztésről szóló legújabb tanulmányok feltárták az okokat, hogy pontosan miként képes a hideglézeres fényterápia stimulálni a haj növekedését. A tanulmányokból kiderül, hogy az alacsony szintű lézerfény növelni tudja egy bizonyos vegyület, az adenozin trifoszfát (ATP) szintjét, mely stimulálja az élő sejteket, így a szőrtüszőket is. Az LLLT ezen kívül felgyorsítja a váráramlást, ezáltal elősegíti, hogy a tápanyagok minél gyorsabban jussanak el a hajtőhöz. A felgyorsult véráram segít a káros méreganyagok eltakarításában is; ez azért fontos, mert a toxinok is gátolhatják a természetes hajnövekedési ciklust. Összességében, a megnövekedett ATP képződés és felgyorsult sejtanyagcsere hatására egészségesebbé válik a fejbőr közege, ami megakadályozza a hajszálak elvékonyodást, a hajhullást, és elősegíti a hajnövekedést.

Forrás: John Tulley cikke, 2007. június 2.